Első Magyar Gépgyár Rt.

Budapest, Váci út 48.

A már akkoriban üzemelő régi gépjavító műhelyek és gépgyárak mellett a „Pannónia" gőzmalmot alapító kereskedők 1866-ban egy nagyszabású gépgyár felállításáról határoztak. A Pesti Hengermalom példáját követték ebben, amelynek saját gépműhelye volt (korábban öntödéje is, ahol Ganz Ábrahám öntőmesterként dolgozott) a kisebb fejlesztések, a javítások, az eszközpótlások elvégzésére.

Bővebben:

Az Első Magyar Gépgyár részvénytársaságot a következő évben, 1867. június 19-én a Wahrmann Mór és Fiai Bankház közbejöttével, 600.000 forintos alaptőkével alapvetően malom-, élelmezési- és más ipari gépek gyártására alapították. A társaság elnökévé Wahrmann Mór bankárt választották, de tagjai között megemlíthető Fochs Antal olajgyáros, Kern Vilmos és Kern Leó, Strasser Alajos nagykereskedők, Ullmann József a Pannónia Gőzmalom Rt. igazgatója.

Az akkori Külső-Váci út 1293. hrsz. telkén létesített gépgyár egyik első hírnöke lett a később itt kialakuló gyárnegyednek, s érdemi szerepe volt abban, hogy a magyarországi gépgyártás súlypontja Budapestre, s ezen belül is a Váci útra helyeződjön át. Épületei - három műhelye és a homlokzatával a Váci útra néző irodaháza - a Pannónia gőzmalom közelében épültek ki. A szállítások megkönnyítése érdekében a Pesti Közúti Vaspálya Társaság lóvontatású vasútjának bejárója volt a gyártelekre. A gyártó- és szerelő üzem berendezéseit egy 18 lóerős gőzgép látta el energiával és teljes üzem mellett kb. 100 munkást foglalkoztattak. Művezetőként itt dolgozott Láng László, a későbbi gépgyár-tulajdonos. A malomipari gépek-, alkatrészek mellett többek között kazánokat is gyártottak, s a gyár készítette el 1870-ben, akkor a világon másodikként épült budavári sikló gőzkazánjait.

A rossz gabonatermésű évek következtében kirobbant 1869. évi bécsi tőzsdekrach hullámai Magyarországra is átcsaptak. A részvényárfolyamok lezuhantak, s a bekövetkezett pénzválság következtében gyárak, gépgyárak sora ment tönkre. A válság kitörésekor a Budapesti kereskedelmi és iparkamara szorgalmazására a csírázó hazai ipar megmentésére a kormány 8 millió forintot bocsátott fővárosi pénzintézetek rendelkezésére (az állam ekkor vette meg a Magyar-Belga és a Svájci-magyar Gépgyárakat, létrehozva belőlük az államvasúti gépgyárat). Hiába kapott, kellő biztosítékot ígérve, az Első Magyar Gépgyár Rt. is 150.000 forint kölcsönt a kormány pénzügyi segélyéből, a bekövetkezett válságos helyzetet nem tudta túlélni. Az osztrák tulajdonú óbudai hajógyár után következő - az első, valóban hazai - gépgyár 1871-ben beszüntette a termelését.

A gyárat működtető részvénytársaságot a cégjegyzékből majd csak 1878-ban törölték, de hosszadalmas felszámolása - az egykori részvényesek élvezeti jegyek alapján történő részleges állami kielégítésével - még 1885-ben is folyt. Maga a gyártelep 1871 -et követően egyéni tulajdonba került, s Neumann J. Vasöntöde és Gépgyár néven működött tovább.